Nemzeti hip-hop
A Belga együttes
2003. november 3. 17:29

A magyar hip-hop zenekarok között érdekes, kissé provokatív színfolt a Belga. Szövegeik szállóigékké váltak, koncertjeiken tombolnak a rajongók, úgy tűnik, a média mégsem szentel kellő figyelmet az együttesnek.

 A Belga zenekar, akárcsak a korábban bemutatott Emil Rulez, szintén az internetes undergroundból jutott el az országos ismertségig. 1998 körül terjedt el az interneten kétszámos demójuk az Ovi és a Kalauz című dalokkal. A lökést a zenekar tagjai számára az jelentette, hogy két rádió, előbb a Tilos, majd az EstFM is játszani kezdte a számaikat. Ezután következett a Pepsi Sztárcsináló az RTL Klubon, majd a fellépés a Szigeten. Ma már a Belga az egyik legtöbbet koncertező zenekar Budapesten, jóllehet, dalaik továbbra is mp3-ban terjednek a leginkább.
A zenekar öt tagja, Mégötlövés, Simson, Tokyo és Secretman a Buddhista Főiskolán találkozott egymással, ahol vallásfilozófiát tanultak. Zenéjüket nevezték már bölcsész hip-hopnak, az állandó jelző pedig az egyesek által komolyan vett, mások szerint poénos "magyar nemzeti hip-hop". Ők maguk inkább a teológus hip-hop kifejezést tartják korrektnek, bár nem szeretnék zenéjüket kategorizálni.
A zenekar nevének nem sok köze van Belgiumhoz: állítólag egy finom belga csoki miatt választották ezt a nevet. A hangzásvilág kissé emlékeztet az Anima Sound System dallamvilágára, az időnként durva szövegek miatt pedig néhányan a magyar Eminemet látják bennük. Egy kis kiadó jóvoltából a boltokba került lemezük, igaz, előzőleg hiába próbálkoztak a "nagyokkal": "Akartak belőlünk csinálni magyar Eminemet, meg második Rapülőket. Volt, aki azt mondta, fiúk ez nagyon jó, csak több slágeres refrén kéne. Nem akartunk változtatni semmin, úgyhogy inkább nemet mondtunk. "
A magyar Belga fiúk viszont nem akarnak sztárok lenni. Azt mondják, amit el akartak érni, már elérték: ismerik a nevüket az egész országban és szerepeltek Jancsó Miklós egyik filmjében. Ganxta Zolee, akinek a hatására zenélni kezdtek, szintén elismerően beszél róluk, egész pontosan "édes aranyos cuncibogaraknak" nevezte őket. Ganxta Zolee-n kívül főleg a fekete zenék és a hatvanas-hetvenes évek funky-ja van rájuk nagy hatással, meg persze a közös kedvenc, a Beastie Boys. A magyar underground zenekarok közül a Bizottságot és a Tudósokat hallgatják
A botrány sem idegen tőlük: oszlatták már fel koncertjüket készenléti rendőrök, sőt, az is előfordult, hogy alsónadrágjukból juhtúrót dobáltak a közönségnek. A rajongók mégis élvezik az időnként durva szövegeket is, a legkézenfekvőbb példa erre az árulkodó címmel rendelkező Lyuk-lyuk... Ők maguk azt mondják, a durvaság inkább szerepjáték. "Szerintem a trágárság néha kijön az emberből. Reggel utazol a BKV-n, közel vannak az emberek, súrlódnak, ez kihozza belőlük a legrosszabb énjüket. Az egyik számunkban ez is benne van, ilyenkor mindenki durvákat gondol" - mondták egy interjúban.
A népszerűség ellenére a szakma nem osztogatja nekik a díjakat két kézzel: nem nyerték meg a MAHASZ Arany Zsiráf-díját, ezért aztán azon kezdtek elmélkedni, hogy megalapítják az Arany Kullancsot, aki élősködik az Arany Zsiráf nyakán. Ezt azok kapnák meg, akiknek a lemezeit a leginkább másolják, s ebben a kategóriában biztos sikert aratnának. A Belga dalait ugyanis a koncerteken kívül leginkább az internetről lehet letölteni, de szép számmal vannak másolt cédék is a forgalomban. A második cédét őszre tervezik a fiúk, de csak amolyan belgásan... Ahogy Tokyo fogalmazott: "Nem tudom, egyszer csak lesz. Ősszel majd lehet, hogy azt mondjuk, hogy tavasszal